Szárítógép

Nyomtatás
Hogyan szárít?

 Háztartási gépekhez alkatrészek

A ruhanemű szárítása forgódobban történik. A szárítás során a dob folyamatosan forog és közben állandóan érintkezik a ruha felületével. A meleg levegő a nedves ruhán keresztül hosszirányban a forgódob felé, illetve az ajtó felé áramlik.

Szárítógép

Közben a száraz, meleg levegő felveszi a ruhanemű nedvességét mindaddig, amíg a levegő párával nem telítődik. Ezután a levegő áthalad egy szűrőn, majd a nedves levegő – a típustól függően – kondenzáció során elveszti páratartalmát, vagy egy szellőztető motor a szabadba fújja.

Hogyan állítja elő a meleg levegőt?

A legtöbb típus esetében a levegőt elektromos árammal melegíti fel a készülék. A fűtőberendezésekben nagyon gyakran egy fűtőbetét található. Minden szárítógépben található egy szűrő, amelyen keresztűl a szárítóban levő összes levegő keresztülhalad és amely felfogja a ruhaneműből kiváló finom port és apró szálacskákat. A szárításnak nem csak az a feladata, hogy a ruhák nedvességtartalma csökkenjen, lényeges, hogy a mosás folyamán az elemi szálak közé került mikroszkopikus részecskéket is eltávolítsuk a ruhákból. Hagyományos szárítás után a ruhában mosópor szemcsék maradnak, ha ezt alaposabban megvizsgáljuk kiderül, hogy az általunk tisztának hitt ruha rengeteg szennyeződést tartalmaz. Ezeknek az eltávolítására is alkalmas a szárítógép. A szűrő rendszeres tisztítást igényel, mert ha szennyezett a szűrő, a szárítógép teljesítménye csökken. A mosógépekkel ellentétben, a szárítógépek elülső részén általában nincs átlátszó ablak. De vannak olyan típusok, amelyeken berakó nyílás átlátszó és a szárítógépben belső világítás is van. Ezeken a gépeken száradás közben is látni lehet a ruhaneműt.

A szárítás fokozatai

A szárítógépek gyakran tartalmaznak olyan programot, amely speciális textíliák szárítására is alkalmas és amelyek beállítják, hogy milyen fokozaton (azaz, mennyi nedvesség maradjon a ruhaneműben) szárítsa a gép az adott anyagot. Közkedvelt a mángorló program (forrómángorlóban történő utókezelés), a vasalószárító és a készreszárító program. A magas műszáltartalmú és más érzékeny textíliafajták szárítógépben rendszerint nem száríthatók, mert a meleg hatására megváltozik a textilszálak szerkezete. De van olyan szárítógép is, amely el van látva selyem- és szintetikus programmal is. A típustól függően a szárítás idejét a ruha elektromos ellenállása vagy a levegő nedvességtartalmának mérésével állapítja meg.

A szárítás fajtái:

Levegővel történő szárítás

A szellőztetőmotoros szárítógépekben egy kivezetőcső is található, amelyen keresztül a ruhanemű által leadott nedves levegő a szabadba távozik. A kivezető cső méreteit szabványban rögzítették, melynek értelmében a cső átmérője 10 cm, a hossza pedig nem haladhatja meg a 3 métert.

Kondenzátorral történő szárítás

Ezekben a szárítógépekben a levegő a berendezésen belül kering. A nedves meleg levegő a kondenzátorban , amely legtöbbször a gép alatt tálálható, a környezetben levő hideg levegő hatására lehül. A lehülés során a cirkulált levegő harmatpontja csökken és a feleslegessé váló nedvesség kicsapódik. A keringő levegő ezután újból felmelegszik és a körfolyamat újra és újra ismétlődik. A berendezés belsejében található egy tartály, amelyben a víz összegyűlik. Ezt a tartályt vagy rendszeresen kell üríteni, vagy egy leeresztő csőcsatlakozóval kell felszerelni. A kondenzátoros szárítógépekben több a szerkezeti elem, ezért ezek a gépek érzékenyebbek, mint az egyéb típusú szárítók. A finom textilmaradékok miatt rendszeres karbantartást igényelnek. Ezen kívül nagyobb az energiafogyasztásuk és a beszerzésük is többe kerül. Ugyanakkor nincs szükség levegő elvezető csőre és így csőkimenetre sem, ezért ezek a szárítógépek egyre népszerűbbek.

Melegszivattyúval történő szárítás

Újabban a melegszivattyúval ellátott kondenzátoros szárítógépek is megjelentek a piacon. A melegszivattyú meleg része felmelegíti a báramló levegőt, a hideg része pedig összesűríti a kimenő levegőt és kondenzálja, kicsapatja a levő nedvességegtartalmát. Ezek a szárítók egyértelműen kevesebb energiát fogyasztanak, de bonyolultabb a szerkezetük, ezért könnyebben meghibásodhatnak. Végezetül, sokkal drágábbak (jelenleg még), mint a többi szárítógép.

Mosószárító gépek

Külön típust képviselnek azok a berendezések, amelyekben egy gépen belül megtalálható a mosógép is és a szárítógép is. Ezek az úgynevezett mosószárító gépek. Ezekben a kombinált berendezésekben kisebb a szárítódob, mint a korábban említett szárítókban, ezért a teljes töltésen kimosott ruhaneműt csak két külön szárítással lehet megszárítani (azaz a szárítódobba fél mosótöltetnyi ruhanemű fér). Mostanában jelentek meg azok a mosószárítók, amelyek egy teljes mosótöltetnyi ruhát egyszerre meg tudnak szárítani. Ez azonban sok időt vesz igénybe (5 kg ruhanemű megszárításához 5-6 óra szükséges). A mosószárítókban nincs szűrő és a meleg, nedves levegő kondenzálásához hidegvizet használnak. 1 kg nedves ruhához 10 liter hideg vízre van szükségük. A mosószárító több energiát fogyaszt, mint egy mosógép és egy szárítógép külön-külön.

Szárítógép alkatrészek beszerzését megteheti a baloldalon fent található Háztartási Gép Alkatrész Webáruház fotóra klikkelve!

 

Gyorsabb alkatrész információ: info@shopx.hu

hozzászólás