A szénmonoxid egy színtelen, szagtalan mérgező gáz. Szénmonoxid elsősorban az olyan égés során keletkezik, amikor kevés az oxigén utánpótlás a tökéletes égéshez. Például, ha egy zárt térben egyidejűleg üzemel egy pára- ill. szagelszívó és egy gáztűzhely és a működés ideje alatt nem jut kellő mennyiségű friss levegő a légtérbe. Ezért, a hatályos tűzvédelmi előírások figyelembe vételével a kéményseprő vállalat előírja: egy azon helyiségben egy páraelszívót és egy tűzhelyet (pl.: gáztűzhely, szén-, olaj- vagy cserépkályha) csak akkor lehet egyszerre működtetni, ha a helyiség ablaka nyitva van és elegendõ friss levegõ jut be a helyiségbe.
Egy ablakkapcsoló beszerelésével ( = páraelszívó vezérlés) megelőzhető, hogy a “helyiség levegőjét használó tűzhelyek” (pl.: nyitott kémények, kürtők, cserépkályhák vagy gáztűzhelyek) veszélyes nyomáshiányt, azaz légritkulást okozzanak abban a helyiségben, amelyben működnek
Nyomáscsökkenés a páraelszívó bekapcsolásakor jöhet létre. A gázkészülékből távozó, főként szénmonoxidból álló gázok nehezebbek, mint a távozó füst. Ezeknek normál esetben a kürtőn keresztül a szabadba kellene távozniuk, de előfordulhat, hogy visszaszivárognak a lakótérbe, azaz a kürtő “visszaszippantja” a távozó gázokat a páraelszívó okozta nyomáscsökkenés miatt! A szénmonoxid már nagyon kis mennyiségben is egészségügyi problémák okozója lehet, (szédülés, lehangoltság, émelygés) de halált is okozhat. A szénmonoxid másik nagyon veszélyes tulajdonsága, hogy színtelen és szagtalan, ezért az emberi érzékszervek nem képesek észlelni a jelenlétét. Ha olyan tűzhelyet üzemeltet, amelyik a légtér levegőzés “táplálkozik”, mindig gondoskodjon arról, hogy elegendő friss levegő jusson a helyiségbe.
Ez azt is jelenti, hogy csak akkor szabad páraelszívót, mosószárítót működtetni, ha legalább egy ablak nyitva van. Ha a páraelszívót a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően szerelik be, akkor a potenciális veszélyforrást jelentő készülék csak akkor fog működni, ha az “őrző” ablak tényleg ki van nyitva és így a friss levegő be tud jutni a helyiségbe. A már említett tűzvédelmi előírás, (a tűzhelyek létesítésére vonatkozó szakasz 4. paragrafusa) így rendelkezik: A helyiség levegőjét használó tűzhelyek üzemi biztonságát nem veszélyeztethetik az ugyanazon helyiségben működtetett olyan levegő elszívó berendezések, mint a ventilátorok, páraelszívók vagy a mosószárítók:
1. a biztonsági berendezés megakadályozza, hogy a tűzhely és a levegő elszívó berendezés – a biztonsági előírásoknak megfelelően – egy-időben működjön,
2. a gázok elvezetését egy speciális biztonsági berendezés felügyeli,
3. a tűzhely kibocsátotta gázokat a levegő elszívó berendezés elszívja, vagy
4. a készülék – műszaki megoldásából következően – gondoskodik róla, hogy a tűzhely működése során ne alakulhasson ki nyomáshiány (légritkulás).
Mindez hétköznapi nyelvre lefordítva : ha egy helyiségben egyszerre működik egy olyan tűzhely, amely a helyiség levegőjéből táplálkozik (pl.: gáztűzhely, faszenes kályha, kandalló, stb.) és egy elszívó ventilátor (pl.: páraelszívó), akkor meg kell akadályozni, hogy a tűzhelyből szénmonoxid kerülhessen a helyiségbe (lakásba/házba). Ha bekapcsolnak egy légelszívó rendszert, akkor a zárt térben nyomáshiány keletkezik.
A nyomáskiegyenlítést a szabadból beérkező friss levegőnek kell elvégeznie.
Egy páraelszívó vezérlő közbeiktatásával biztosítani lehet, hogy az elszívó rendszer csak akkor működjön, ha az ablak nyitva van és ha azon keresztül a friss levegő beáramlik a helyiségbe.
Az érintkezőrendszer felügyeli az ablakszárnyak állapotát és erről kábelen vagy rádióhullámokon keresztül “értesíti” a vevőberendezést. Ha az ablak csukva van és ezért szétkapcsol a szenzor, vagy ha eltörik a kábel, meghibásodik az érintkező, a 230V-os fogyasztó (pl.: a páraelszívó) azonnal kikapcsol.
Mind a vezetékes, mint a rádióhullámos változat esetén az összeszerelést nagyon gyorsan és egyszerűen el lehet végezni. Az ábrán a kábeles változat összeszerelése látható.
Először az érintkezőrendszert (adó) kell az ablakkeretre szerelni (mágneses szenzor), majd a dugós aljban található kábel segítségével össze kell kötni a vevővel. Végül a páraelszívót be kell dugni a vevő dugós aljzatába.